Filmes sarok: Ready Player One

Igen, még mindig megvan az aranyszabály: filmet könyvvel soha nem hasonlítunk össze. Ez különösen igaz akkor, ha a kedvenc könyvedről van szó, de hát nem tehetek róla, a kedvenc könyvemről van szó. Azóta várom úgy ezt a filmet, mint az OASIS eljövetelét, amióta megtudtam, hogy lesz. Egészen az első trailerig nem volt egy rossz szavam sem, és akkor kezdtem el kételkedni. Oké, ne ítéljünk előzetes alapján, de hát láttam, ahogy a szemem előtt gyalázzák meg az egyik legjobb történetet, amit valaha olvastam… négyszer is. Szóval mire a moziterembe értem, odáig jutottam, hogy ez egy halom fostalicskát sem fog érni, úgyhogy innen már csak nyerhetek. Ha rossz lesz, én megmondtam, ha meg jó, akkor én leszek a legboldogabb, hogy nem volt igazam.
Az elején kellett egy jó tíz perc, mire leállítottam az agyam, hogy ne háborogjon minden egyes jeleneten, ami nem úgy van, mint a könyvben, és hát a jelenetek 99,9%-a nem úgy van, ahogy a könyvben. De a hangulat már a legelső képkockától bevonzott. Megszólalt a zene, ott volt előttem a világ, amit igaz, hogy nem pontosan így képzeltem el, de látvány tekintetében nem lehet egy rossz szavam se, és egyből beszippantott.
Ott voltam a világban, ott ültem Parzival mellett a DeLoreanban, izgultam, féltem és örültem. Elkapott az egész film, és határozottan élveztem, ami meglepetés volt számomra, mert közben azért próbáltam kitalálni, hogy mi is ez az egész, mert a könyvhez nem sok köze van. Aztán megszólaltak a zenék, és már-már elkezdtem ülve táncolni, mert ha valamit, akkor a zenéket azt nagyon jól eltalálták. Igazi nyolcvanas évek pörgős dallamai.

Aztán ott voltak az utalások, az Easter Eggek, amikből annyi volt, hogy nem tudtam követni. Rengeteget felismertem, voltak teljesen egyértelműek és olyanok, amiket csak akkor lehetett érteni, ha ismerjük az adott művet. Biztos vagyok benne, hogy több suhant el mellettem, mint amennyit felismertem, egyrészt én sem ismerek mindent, másrészt rengeteg volt. Többször is végigment a kamera egy virtuális téren, ahol a karakterek egymásnak esnek, mindezt alig pár másodpercben. Hát ember legyen a talpán, aki ott kettőnél több figurát ki tud venni. De ennek ellenére is elég sokszor nevettem fel utalás miatt. Igazából a humor nagyja ebből származott, párbeszédekből nem igazán.
Szóval tetszett a zene, a hangulat, imádtam az utalásokat, a látvány meg teljesen lenyűgözött, de hát akkor mégis mi a bajom ezzel a filmmel? Nos, csak az, ami a lényeg. Hiába találja el jól a világot, ha nem működik a sztori és a karakterek. Gondoltam, hogy nem lesz egy az egyben szó szerint elém rakva az, amit olvastam, az a történet filmben nem igazán működik. De azért valahogy lehetett volna ez jobb is. Eléggé olyan összedobáltnak éreztem az egészet, mintha nem lett volna rendesen felépítve, és én is csak azért tudom, mi történik, mert nagyjából szóról szóra ismerem az alapanyagot. Nem éreztem, hogy rendesen kifejtenének mindent, hogy értsük is, amit látunk. A könyv sem a világ legegyedibb története, de ez a film nagyon sablonos volt. Volt egy-két jelenet, ami kifejezetten tetszett (nem, nem szerepeltek a könyvben), de azért ezt annyiszor láttuk már. A szerelmi szál, ami a könyvben nagyon is hihető és aranyos, itt borzasztóan nyálas volt, és a végére már kerestem, hova rejtették a hányós vödröt.

Ráadásul a karakterek sem voltak valami jól kidolgozva. Wade messze nem fejlődik annyit a film végéig, hogy elhiggyem róla, majd ő lesz itt a király. Alig találkozik Art3misszel, és máris beleszeret, és mindent megtenne érte. Ha a főszereplő ennyire el van hanyagolva, akkor gondolhatjátok, a többi karaktert mennyire leszarták. Daitót és Shotót (bocsánat, Shót) az utolsó húsz percig meg se tudtam egymástól különböztetni.
Voltak még benne ilyen tipikus filmes hülyeségek, amiket nem értünk, de elnézzük neki, mert ez egy film, és itt így történnek a dolgok. A tanulságot meg úgy a szánkba rágták, hogy értelmi fogyatékosnak kell lenni, hogy ezt valaki ne értse. A tök jó üzenetből egy nyálas, sablonos hülyeség lett, aminek persze van értelme, de így átadva már nem is érdekel.
Összességében, nagyon sok munka van a világ felépítésében, és ha legalább ennyi energiát feccöltek volna a sztoriba is, kurvajó filmet kaptunk volna. Nem mondom, hogy rossz volt, nem csalódtam, mert ennél sokkal rosszabbat vártam. Igazából tetszett, mert elvarázsolt a látvány, a zene és a hangulat, de ha az egész mögé nézünk, szétesik a film, és ez szomorú.
Ha tetszett a film, mindenképpen olvasd el a könyvet is.

Matthew J. Kirby: A kán sírja (Assassin's Creed: Last Descendants 2.)


A Fumax kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent az Assassin’s Creed: Last Descendants-sorozat második kötete, A kán sírja. Ennek örömére a Blogturné Klub három bloggere bemutatja Owen és barátai legújabb, viszontagságokkal teli kalandját, melyben tovább folytatódik a hajsza az Édenszigony maradék két darabjának megtalálásáért. A fiatalok szimulációja ezúttal a háború tépázta mongol Kínába vezet.

Kiadó: Fumax
Oldalszám: 360 oldal
Fordító: Rusznyák Csaba

Owen és barátai vesztettek. Pedig amikor a lehetetlennel dacolva rábukkantak egy ősi és nagy hatalmú relikvia, a legendás Édenszigony egy darabjára, úgy tűnt, semmi sem állíthatja meg őket. Az Édendarab után rajtuk kívül két rivális szervezet, az Orgyilkos Testvériség és a Templomos Rend is kutatott, ám mielőtt még bármelyikük rátehette volna a kezét, egy ismeretlen harmadik fél szerezte meg. A tizenévesek csapata menthetetlenül szétesett: Owen és barátja, Javier az orgyilkosok oldalára állt, míg a többiek a templomosokkal tartottak.
Az Édenszigony maradék két darabja még mindig felfedezésre vár, és mindkét titkos társaság kész arra, hogy elmenjen a végsőkig. A következő darabot jó eséllyel a mongol hadúrral, Batu kán unokájával, Möngke kánnal együtt temették el, akinek a sírját sohasem találták meg. A két ellentétes oldalon álló fiataloknak vissza kell térniük az Animusba, hogy alámerüljenek a háború tépázta mongol Kína szimulációjába és az idővel versenyt futva felkutassák és biztonságba helyezzék a következő Édendarabot, még mielőtt az ellenség birtokába kerülne.


Cassandra Clare: Árnyak ura (Gonosz fortélyok 2.)


Cassandra Clare újabb Árnyvadászos remekművel jelentkezik, és ha lehet, még izgalmasabb történettel tér vissza! Újra velünk vannak kedvenceink: Emma, Julian, Cristina, Mark és a többiek, mert az Éjfél kisasszony körüli rejtélyeknek bizony még nincs vége, megoldásra váró problémából pedig még annál is több akad. 
Tarts velük és a Blogturné Klub tagjaival az újabb kalandban január 22-e és 28-a között, és ha ügyes vagy, a könyv egy példányát is megnyerheted!

Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 704 oldal
Fordító: Kamper Gergely

A napos Los Angeles igazán sötét hely is tud lenni. 
Emma Carstairs végre megbosszulta a szülei halálát. Azt hitte, békében élhet, mégsem tud megnyugodni. Hiába vágyakozik Julian után, meg kell védenie őt a parabataiok közötti szerelem rettenetes következményeitől, ezért inkább a fiú bátyjával, Markkal jár. Mark azonban öt évet töltött a tündérek között – vajon lehet-e még belőle valaha igazi árnyvadász?
Tündérföldén sincsen nyugalom. Az ellentündérek királya belefáradt a hidegbékébe, és többé nem hajlandó úgy ugrálni, ahogy az árnyvadászok fütyülnek. A tündérkirálynővel kötött alku és a Klávé törvényei között egyensúlyozva Emmának, Juliannek és Marknak meg kell találnia a módját, hogy megvédjék mindazt, ami kedves a szívüknek, még mielőtt túl késő lenne.
Gazdagítsd az élményeidet!


Bessenyei Gábor: A háború lelke (Az Olimposz legyőzése 3.)


Az utolsó kötetéhez ért Bessenyei Gábor humoros és letehetetlen könyvsorozata, A jövő harcosai! Az utolsó részről a Blogturné Klub három bloggere mondja el a véleményét, egy szerencsés pedig meg is nyerheti a könyv egy példányát.

Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 424 oldal

Erik és Adria megnyugodott, hiszen helyrehozták az időzavart az ókori Görögországban, és megmentették a világot. Csakhogy van egy gond: Marcell helyett valaki más tért vissza. Ki lehet az idegen, és mit akar a jelenben?
Közben a valódi Marcell egy spártai kiképzőtáborban senyved. Mit szeretne tőle Árész? A háború istene vajon tényleg a békéért harcol, vagy ennél sötétebb tervei vannak?
Zeusz azon fáradozik, hogy megszüntesse az időzavart a jelen és a múlt között, ám az istenek megérzik a létüket fenyegető veszélyt, és mozgolódni kezdenek. Viszály mindenütt, és csak egy apró szikra hiányzik, hogy kirobbanjon a háború, szétszaggatva az idővonalat. 
A jövő harcosainak meg kell küzdeniük a legsötétebb alvilági erőkkel. Marcell, Adria és Erik hatalmas bátorsággal vetik magukat a kalandokba, noha olyan cselszövésre bukkannak, ami nemcsak a világ sorsát, hanem a barátságukat is veszélyezteti.


Holly Black – Cassandra Clare: Az ezüstmaszk (Magisztérium 4.)


Negyedik kötetéhez ért a Magisztérium sorozat, amiről a Blogturné Klub négy bloggere mondja el a véleményét. Kövesd velünk a turnét, és meg is nyerheted a könyv egy példányát.

Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 248 oldal
Fordító: Komáromy Zsófia

Callum Hunt élete romokban hever. 
A legjobb barátja odaveszett. A kém elszökött. A fiú titka kitudódott.
Rács mögé dugták, örökre elzárták a mágusok közösségétől, miután kiderült róla, hogy micsoda – hogy mi válhat belőle.
Ám egy megdöbbentő felfedezés szabadsággal kecsegteti a fiút – amiért nagy árat kellene fizetnie. Vajon ki tud tartani Call, képes hű maradni a barátaihoz és a tanáraihoz? Vagy felvállalja a kockázatot, és elpusztít mindent, amit valaha szeretett? 
A negyedik év a Magisztériumban egészen más lesz, mint az eddigiek…


Karácsonyi blogturné


"Ó, a Karácsony!
Már az ünnep puszta említése is kedves emlékeket ébreszt a legtöbb emberben: ezüstszálakkal és üvegdíszekkel teleaggatott hatalmas örökzöld fenyő, a lábánál szétszórt, vidáman, színesen becsomagolt ajándékok, a kandallóban lobogó tűz, itallal teli poharak, az ajtóban összesereglett énekesek, akiknek hetykén félrecsapott kalapja felfogja estükben a hópelyheket, a tálon egy almákkal körülrakott, szép, hízott liba. Desszertnek pedig természetesen fügepuding."
"Végtére is a szép emlékek és a varázslatok teszik emlékezetessé minden karácsonyunkat."

Mi, a Blogturné Klub tagjai szívesen emlékezünk a régmúlt idők karácsonyaira. Ám amikor felidézzük ezeket a pillanatokat, rájövünk, hogy a kis apróságok adják a legbensőségesebb boldogságot. Hisz nem az ajándék mérete a fontos, hanem az, akitől kapjuk.
A karácsony a szeretet ünnepe. A legtisztább emberi érzelemé.
Nem kell hozzá pénz, elég egy érintés, hang, mosoly, vagy néhány egyszerű, kedves szó. A szavaknak pedig ereje van!
Ezért most egy rendhagyó, karácsonyváró turnézásra invitálunk Benneteket!
Korábbi turnéink során megtapasztalhattátok: a csoda bizony létezik. Életre keltek a könyvek, megelevenedtek szereplőik, hangot kaptak szerzőik, az elképzelhetetlennek vélt találkozások és kívánságok pedig beteljesedtek! Láthattátok, kedvenceitek miként várják és töltik az ünnepeket. Idén viszont papírt és pennát adunk a kezükbe!

Mától kezdve minden nap egy könyves karakter kíván valamely szereplőtársának kellemes ünnepeket. Hogy ezt mókásan, rejtélyekkel tűzdelve, könnyfakasztóan, netán szerelmesen teszi, az csak tőle - vagy az őt megálmodó szerzőtől - függ. De hogy ezek a képeslapok megérkezzenek valódi címzettjeikhez, az rajtad áll, ugyanis a Blogturné Klubnál történt egy kis galiba. Valamelyik tréfás kedvű manó elmaszatolta a címzettek neveit, nekünk pedig nem sikerült megfejtenünk őket. 
Gyere, foglalj hát helyet közöttünk, s ha már kényelmesen ülsz, segíts nekünk! Fogadjunk, hogy ügyesebb leszel nálunk! Ígérjük, jutalmad nem marad el. Ha mindegyikük nevét kitalálod, meglehet, hogy a feléd tartó postás pompás csomagot nyom a markodba. Nem, azt nem árulhatjuk el, hogy mi lesz benne, hiszen akkor oda lenne a meglepetés! De garantáltan tetszeni fog, hiszen az Angyalok erre is ügyelnek. :)

Jó szórakozást!
A szerzőknek pedig ezúton is köszönjük, hogy idén is segítettek és támogattak minket!




Hogy megkönnyítsem a dolgotokat az olvasásban, kiteszem külön a szöveget:
Kedves Sz,

Azt írom, kedves vagy, de nem vagy, mert arra tetted fel az életedet, hogy bántsad az emberemet, Truth Dunnt. 
Át kéne gondolnod ezt. Avalon legfenségesebb vörös bundáját én viselem, és amikor én morcos vagyok, akkor remeghetnek a félelemtől a cipők és az alomtálcák. Azt még nem tudom, te hol tartod a cipődet, de ha megtalálom, ígérem, hogy az összesbe elhelyezek neked egy-egy kis szeretetcsomagot.
Egy alkalommal, amikor a szürkebundás banya bántotta az embert, akit tartok, hadjáratot hirdettem ellene, és leteszteltem, mennyire tartják a cipői a pisit.
A piros bőrcipője remekül, mint megtudtam.
Szellem, te is ezt akarod? Én, I. Pancake, Avalon bíborbundás császára kiállok a hűbéreseim mellett, és Truth Dunn akármennyire is béna meg idegesítő néha, vannak tagadhatatlan előnyei. Listába szedem:

1. Van kajája
2. Magas és hosszú mancsa van, így magasról is le tudja szedni a kaját
3. Fémkarmokat tud használni, hogy kinyissa a kaját
4. Tudja, hogy az orromat kell simizni, amikor nem kajálok
5. Tudja, hogy nem szabad az orromat simizni, amikor kajálok
6. Puha, és jó aludni rajta.

Te ezzel szemben még soha nem adtál kaját nekem, és nem is aludtam még rajtad. 
Szóval ezen a kedves kis karácsonyi képeslapon ünnepélyesen felszólítlak, hogy füled lecsapva, farkad behúzva rongyoljál szépen vissza a saját alomtálcádba, akárhol is van az, és hagyd békén az emberemet, akit tartok, meg a többi hűbéresemet, különben a következő dolgok fognak történni veled:

a, rád fogok fújni, kegyetlenül és irgalmat nem ismerőn
b, arra fogsz ébredni, hogy a mellkasodon ülök és nézlek
c, a cipődről már beszéltem
d, összeakad a bajszunk
e, leverem az íróasztalodról a… hát, mindent. Van íróasztalod, ugye?
f, egyáltalán nem fogok neked dorombolni. Egyáltalán nem, hallod?

Fontold meg, hogy elhagyod Avalont és nem zaklatod tovább az alattvalóimat. Karácsony a szeretet ünnepe, hát cselekedj ehhez méltóan, mint a császárod, I. Pancake.
Szóval, boldog karácsonyt.
Te alomagyú, bolhás fosgolyó.

Purr,

I. Bíborban Bundás Pancake, Avalon Császára, Új-Dublin purrtektora, Truth Dunn hűbérura, a Bagzás Ura és a Legfenségesebb Vörös Bunda Büszke Hordozója

Nyereményjáték

Mostani játékunk során nincs más dolgod, mint kényelmesen elhelyezkedni foteledben, elolvasni az adott állomáson található karácsonyi képeslapot és kitalálni, a feladó kinek szánhatta. Ha ez megvan, elég csak a címzett nevét beírnod a rafflecopter doboz megfelelő sorába. Amennyiben mindegyik állomással megpróbálkozol, esélyed nyílik megnyerni valamely meglepetés könyvet, amit a Blogturné Klub bloggerei ajánlottak fel. 
Extra pontokat szerezhetsz, ha kinyomtatod, vagy valamilyen technika segítségével elkészíted a képeslapjainkat, majd valahol, amerre jársz, elhagyod - és ezt meg is örökíted. A kép linkjét úgyszintén a rafflecopterbe linkelheted. Ezt akár naponta is megteheted, annyi a lényeg: legyen rajta az adott üzenet, és az, hogy Karácsony a Blogturné Klubbal! 
Segítsetek egy kis szeretet csempészni a világba!
Fontos! A játékban csak az vesz részt, aki mindegyik kérdéssel megpróbálkozott. Továbbá csak magyarországi címre tudunk postázni, a nyerteseknek pedig 72 óra áll rendelkezésükre, hogy válaszoljanak a kiküldött értesítőre, ellenkező esetben újat sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway


A turné további állomásai:
12/12 Dreamworld
12/15 Bibliotheca Fummie
12/16 Betonka szerint a világ...
12/17 Zakkant olvas
12/18 Kelly & Lupi olvas
12/19 Spirit Bliss
12/20 Szembetűnő
12/21 Betonka szerint a világ...
12/22 Insane Life
12/23 Dreamworld
12/24 Blogturné Klub

Richelle Mead: A ragyogó udvar (A ragyogó udvar 1.)


A Vámpírakadémia sikerszerzője visszatér! Ismerjétek meg velünk Richelle Mead új regényét, ami egy különlegesen ismerős világba kalauzol minket, ahol a grófnő hőskisasszony a szabadságáért küzd.
A Könyvmolyképző Kiadó gondozásában három példányt is nyerhettek a könyvből! Kövessétek velünk a turnét.

Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 536 oldal
Fordító: Szabó Krisztina

A Vámpírakadémia nemzetközi bestsellerszerzője, Richelle Mead új, lenyűgöző romantikus sorozata a pompa és a felfedezések világába kalauzolja az olvasót. 
A The Glittering Court – Ragyogó Udvar Osfrid előkelő palotáitól Adoria aranyporán és vadregényes erdein keresztül mutatja be Adelaide életét: az osfridi grófnő komornája személyazonosságát ellopva megszökik előre elrendezett házassága elől, hogy új életet kezdjen Adoriában, az Új világban. Ehhez pedig be kell iratkoznia a Ragyogó Udvarba. 
Az Udvar egyszerre iskola és üzleti vállalkozás: szegény lányokból előkelő hölgyeket faragnak, hogy tehetős, hatalommal bíró férjet foghassanak maguknak az Új világban. Adelaide számára természetesen semmiféle kihívást nem tartogat a tananyag. Tanulmányai során összebarátkozik a tűzről pattant hajdani mosónővel, Tamsinnel, valamint a gyönyörű sirminicai menekülttel, Mirával. Csupán egyetlen ember jön rá, ki is valójában Adelaide: a ravasz Cedric Thorn, a Ragyogó Udvar gazdag tulajdonosának fia. 
Adelaide rádöbben, hogy Cedric is sötét titkot rejteget, és közös tervet szőnek: megpróbálják a lehető legtöbbet kihozni Adelaide hazugságából. Csakhogy hamarosan bonyodalmak akadnak – először akkor, amikor átkelnek az Osfridet és Adoriát elválasztó veszélyes tengeren, majd később, amikor Adelaide felkelti egy leendő kormányzó figyelmét. 
Ám egyetlen bonyodalom sem bizonyul olyan ijesztőnek, mint az Adelaide és Cedric közötti vonzalom. Ha engednének az érzelmeiknek, botrány törne ki a Ragyogó Udvarban, és mindkettejüket a vad, feltérképezetlen, messzi területekre száműznék…


Gaura Ágnes: Túlontúl


Gaura Ágnes már visszatérő vendégnek számít nálunk, a Boriverzum-sorozatát imádjuk, de ezúttal legújabb könyvével a mesék, az emberek és a tündérek világába, Túlontúlra invitálunk benneteket. Tartsatok velünk, és ha elég szerencsések vagytok, nyerhettek is.

Kiadó: Delta Vision
Oldalszám: 616 oldal

Mindig az Ördög győz – tartja a mondás Tündérföldön is, ami a mesés Erdélytől a rejtélyes Csallóközig Nagy-Magyarország árnyékvilágaként rejtőzik az ismert valóság mögött. Egykor erős és örökkévaló birodalom volt, de egy bűverejű szerelem feldúlta ember és tündér szövetségét, és az Ördög véghezvitte a lehetetlent: áthatolhatatlan Árokkal kettészakította, ami egynek rendeltetett. Hatalmát egy tiltott csóknak köszönhette, és átkát csakis egy újabb csók törhetné meg – ám a szerelmesek évszázados álomba dermedtek a birodalom két végében, és azóta sem akadt senki, aki át tudott volna kelni az Árkon, hogy segítsen egymásra találniuk.
A megváltó csók egy nap mégis kiszabadul Tündérföldről, útra indul egy utazókönyv segítségével, és végül a Budapesten élő Liliomig jut – ám a tündérmeséken nevelkedett lány nem is sejti, hogy Tündérország sorsa összefonódott az övével. Az utazókönyv varázsa az ő korántsem mesés életét is felborítja, így kettős feladat vár rá: ahhoz, hogy felismerje a mágikus világ sugallatait, neki is meg kell találnia az igaz szerelmet.
A kultikus Boriverzum-sorozat alkotója, Gaura Ágnes ezúttal a magyar tündérmesék világába vezeti olvasóit – a somorjai templomon is túl, az Aranyerdőn, Ezüsterdőn és Rézerdőn át egészen a Csörsz-árok legendájának varázslatos újraértelmezéséig.

Bödőcs Tibor: Addig se iszik


Láttuk már színpadon, idézünk önálló estjeiből, most pedig az irodalmi paródia zegzugos ösvényein barangolhatunk vele. A Blogturné Klub négy bloggere vállalkozott arra, hogy elolvassa és véleményezze Bödőcs Tibor, a Helikon Kiadó gondozásában megjelent Addig se iszik c. könyvét. Tartsatok velünk, s a turné végén megnyerhetitek a könyv egy példányát. Kalandra fel!

Kiadó: Helikon
Oldalszám: 208 oldal

„Mikor a szerzőt megismertem, még nagyképűen vallotta: „Hárman nem írunk: Szókratész, Jézus és én.” Aztán megtört, és írni kezdett, paródiákat, persze – és megállt a kanál a levesben, de úgy, hogy a fal adta másikat. Úgy vágytunk erre a hangra ebben a karót nyelt, szürke, humordeficites honi literatúrában, mint egy falat kenyérre. Bödőcs írásaiban a páratlan irodalmi műveltség találkozik az igazi humorral Karinthy boncasztalán. Apját kérdezték, mit szól, hogy fia már ír is. „Addig se iszik” – válaszolta a bölcs öreg, és igaza volt: Tibor írás közben sose iszik. (Hmm…) Mert ilyen az irodalom: nevel, tanít, szórakoztat – és amíg írunk vagy olvasunk, addig se iszunk. Tisztelet a kivételnek. Fogadják tehát szeretettel az irodalmi paródia Lemmyjét, a magyar humor Billy, a Kölyökjét, a búcsúszentlászlói Rabelais-t. „Tessék mosolyogni!” “
Cserna-Szabó András


Fekete Judit: Az őrület határán


A Könyvmolyképzőnél jelenik meg Fekete Judit Az őrület határán c. regénye. Ennek örömére a Blogturné Klub hét bloggere elmerül Kálmán Lili naplójában, hogy testközelből átélje a(z ex)marketinges lány  hol szomorkás, hol kacagtató élményeit a munkanélküliségről.
Tartsatok velünk, ismerjétek meg a történetet!

Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 192 oldal

Lili egy menő multinál dolgozik, és talpraesett marketingesként megszokta, hogy minden problémát gyorsan megold. Csakhogy egy nap behívják a tárgyalóba, és bizony, AZT a hírt közlik vele.
Munkanélküli lett.
Nincs mese, ideje új állás után nézni.
Fergeteges rodeó indul a magyar valóságban.
Elgondolkozik, legyen-e belőle aloe vera mlm ügynök, vagy elfuserált cukrász. Sofőr. Virágáruslány. Hallgasson-e a volt kollégára, aki felhívja a Nagy Ötlettel?
Várjon az igazira vagy vállaljon átmeneti munkát? Adja fel az álmait? És az elveit?
Miközben naplót ír, vagy épp lelkesen blogol, mellékesen várja a nagy Őt is, de főleg kicsiket talál.
Ám az Élet gyakran meglepőbb, mint gondolnánk…
A hol szomorkás, hol kacagtató történet üdítő színfoltja nemcsak a hazai könyvpiacnak, hanem lelket feltöltő olvasmány mindazoknak, akik épp hasonló cipőben járnak.