Cassandra Clare újabb Árnyvadászos remekművel jelentkezik, és ha lehet, még izgalmasabb történettel tér vissza! Újra velünk vannak kedvenceink: Emma, Julian, Cristina, Mark és a többiek, mert az Éjfél kisasszony körüli rejtélyeknek bizony még nincs vége, megoldásra váró problémából pedig még annál is több akad.
Tarts velük és a Blogturné Klub tagjaival az újabb kalandban január 22-e és 28-a között, és ha ügyes vagy, a könyv egy példányát is megnyerheted!
Oldalszám: 704 oldal
Fordító: Kamper Gergely
A napos Los Angeles igazán sötét hely is tud lenni.
Emma Carstairs végre megbosszulta a szülei halálát. Azt hitte, békében élhet, mégsem tud megnyugodni. Hiába vágyakozik Julian után, meg kell védenie őt a parabataiok közötti szerelem rettenetes következményeitől, ezért inkább a fiú bátyjával, Markkal jár. Mark azonban öt évet töltött a tündérek között – vajon lehet-e még belőle valaha igazi árnyvadász?
Tündérföldén sincsen nyugalom. Az ellentündérek királya belefáradt a hidegbékébe, és többé nem hajlandó úgy ugrálni, ahogy az árnyvadászok fütyülnek. A tündérkirálynővel kötött alku és a Klávé törvényei között egyensúlyozva Emmának, Juliannek és Marknak meg kell találnia a módját, hogy megvédjék mindazt, ami kedves a szívüknek, még mielőtt túl késő lenne.
Gazdagítsd az élményeidet!
Cassie már megint mit tettél velem! Tudtam én, hogy ez fájni fog, mert eddig minden középső részt fizikailag bántalmaztam, úgyhogy még olvasás előtt felkészítettem magam, mert tudtam, most nem lesz lehetőségem semmit a falhoz vágni, ha végeztem a történettel. Pedig annyira szerettem volna! Azt hittem, én már mindent láttam Clare-től, azt gondoltam, tíz könyv (plusz a kiegészítő kötetek) elég volt ahhoz, hogy nagyon jól kiismerjem. És annyira nem hiszem el, hogy még mindig meg tud lepni, még mindig ki tudja tépni a szívem és megtaposni, még mindig tud olyat írni, ami előtt csak ülök könnyes szemmel, és le vagyok döbbenve. De miután felocsúdtam a döbbenetből, át tudtam gondolni az egészet.
A Gonosz fortélyok második része ott folytatódik, ahol az első véget ért. Már az eleje elég fájdalmas, Emma és Mark úgy tesznek, mintha járnának, csak hogy Julian kiszeressen Emmából, mert a parabataiok nem szerethetik egymást szerelemmel. Emma megpróbálja bántani Julest, tudja, máshogy nem működne dolog. Persze az egész nem ilyen egyszerű, ahogy haladunk előre, ez a dolog újra és újra feljön, és egyre fájdalmasabb. Annyira szerettem őket parabataioknak az első részben, annyira egymásra voltak hangolódva, össze voltak szokva, mintha hallanák egymás gondolatait. Fájt olvasni, ahogy mindketten szenvednek, hiányzik a másik felük, mert nem beszélhetnek már úgy egymással, ahogy régen.
A fiatalabb Blackthornok közül Tavvy még mindig keveset szerepel, mert ő a legkisebb, viszont Drusilla már külön szálat kapott, hiszen lassan ő is felnő, és egyre fontosabb szerepe lesz. Viszont a kedvenceim természetesen az ikrek, Ty és Livvy. Ők már most olyanok, mintha parabataiok lennének, és ebben a kötetben ők is jóval nagyobb szerepet kaptak. Hozzájuk csatlakozott még Kit, az elveszett Herondale fiú, és hárman együtt a nyomozás egyik fontos részét göngyölítik fel.
Mert természetesen van benne nyomozás, ez egy Árnyvadász könyv, nyomozás nélkül nem is létezne. Igazából most szerintem nem ez volt a legizgalmasabb része a történetnek. Persze, ez volt a fő motiváló erő, hogy a szereplőink eljussanak A pontból B-be, nem csak fizikai értelemben, és a cselekmény is csak egy helyben toporgott volna nélküle, de azért lássuk be, nem itt volt a legnagyobb rejtély az összes könyv közül. Azért örülök, a szereplőinknek így volt alkalma ellátogatni többek között a Londoni Intézetbe, ahol számtalan utalást kaptunk nem csak a Pokoli szerkezetekre, de még a The Last Hours sorozatra is, amit már nem bírok kivárni, úgyhogy igazán jöhetne már.
A történet nagy utat tesz meg a könyv végéig, de nem csoda, van rá hétszáz oldala. Mikor már úgy nézett ki, most talán nem lesz katasztrófa a vége, akkor kezdtem el félni, mert sejtettem, hogy nem lesz ez ilyen egyszerű, és akkor következett be az, amire sosem számítottam volna Cassie-től, de úgy néz ki, most már ilyeneket is bevállal. Egyrészt örülök neki, mert végre megtette azt, amit meg kell, másrészt szomorú vagyok, mert borzasztóan fáj. Aztán elmúlt a sokkhatás, végiggondoltam a dolgot, és tisztában vagyok vele, hogy miért csinálta ezt, de az nem változtat a tényen, hogy szomorú vagyok miatta. Hát ez van, ez a rész most így sikerült. Szerettem olvasni Julian és Emma jeleneteit, de szenvedtem rajta, ahogy ők is, és szenvedtem a végén, de közben valahogy örültem is neki. Mert Cassie mindig ezt teszi velem. Azt meg már hozzá se kell tennem, hogy függővéges, mert hát mindig az, de az agyam azt már fel sem fogta, mert még mindig sokkban volt. Szóval készüljetek fel, ez kemény lesz.
Kedvenc karakter: Julian, Emma, Mark, Ty, Magnus
Ami legjobban tetszett: a világ, a dráma
Ami nem tetszett: -
Értékelés: 5/5
Nyereményjáték
A Gonosz fortélyok sorozatban nagy szerep jutott és jut Edgar Allan Poe verseinek. Ráadásul múlt héten volt a költő-író születésének évfordulója is, ezért úgy gondoltuk: vadásszunk mi is Poe idézeteket, hátha beletrafálunk a következő kötetet ihlető versbe!
A feladat egyszerű: minden állomáson találtok egy idézetet Poe valamelyik verséből, mi pedig a vers címére vagyunk kíváncsiak. Ha ez megvan, írd be a Rafflecopter doboz megfelelő soraiba a címeket, és már készen is vagy.
Ha ügyes vagy és szerencséd is van, Tiéd lehet a könyv egy példánya!
Figyelem! A kiadó csak magyarországi postacímre postáz, a nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a kiküldött értesítőre, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk.
„A tiszta éjszaka
Kihuny s sok csillaga
Magasló trónusáról
Nem reménysugárral világol,
De a sok fénytelen,
Rőt gömb mint gyötrelem
S láz hullik csömörödre,
S rád ég majd mindörökre.”
A turné további állomásai:
01.22. - Bibliotheca Fummie
01.25. - Sorok között
01.28. - Deszy könyvajánlója
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése