A bejegyzésben pornográf elemek vannak, megtekintését semmilyen korosztálynak nem ajánljuk.
Kiadó: Literátor
Oldalszám: 172 oldal
Fordító: ???
…Catalina eldobta az izgatóeszközt, Felicita háta mögé térdelt, s amint ajka végigfutott a szűz lány gerince mentén, Felicita sikolya belefulladt a szájába hatoló hatalmas falatba… Aztán Catalina arca egészen mélyre merült, két keze széthúzta a lány popóját, miközben a bugyit az összekötözött térdekig tolta le… Catalina nyelve csak a fenekét érhette el kis szolgájának; de ez is elég volt. Phil gyönyörből fölszakadó, rekedt férfiordítása, Catalina gyönyörű vonaglásból kiáramló búgása, elfojtott nyögése összekeveredett Felicita első olyan kéjes sikolyával, amit egy férfi közelsége, jelenléte okozott. Nem bírta tovább, kitolta nyelvével, kiköpte magából Philt, fenekét hátrafeszítette, úrnője tolakvó arcához nyomta. Fejét hátravetette. S akkor, éppen akkor vált Phil fölápolt férfitagja buzgó gejzírré, s lövellte rá drága permetét a szűz szőke pihés nyakára, feléje szögeződő állára. Felicita ösztönösen kinyújtotta a nyelvét, és életében először ízlelte meg a fanyar, csodálatos, mindenhez hasonlított, de semmire sem hasonlító kocsonyát, amit úgy hívnak: férfi.
Oké, tudom, én vagyok a hülye, én vágtam bele, én akartam ezt az egészet. Illetve nem is én, Zsepi találta ki. De azt hittem, hogy legalább vicces lesz. És tudjátok mit? Tényleg vicces volt. Na nem azért, mert olyan jó humora van, hanem az egész annyira rossz, hogy már nem tudom megállni nevetés nélkül mekkora baromságot olvasok. Ráadásul az sem volt hátrány, hogy közösen olvastuk Nitával, Zsepivel meg Petivel (és Krisztivel is, de ő előbb kezdte), és közben együtt vihogtunk rajta, hogy ez mennyire rossz.
Előbb jöjjön a cselekmény, és Zsepit fogom idézni (szó szerint), mert olyan jól összefoglalta nekem. Kb a felénél jártam, és nem emlékeztem, mi történt előtte, úgyhogy megkértem, hogy legyen olyan kedves és mesélje el, mi volt eddig, aztán folytatta, mert olyan jól szórakoztam rajta. Ó, és természetesen az egész full spoileres. Tehát: „Van ez az Isabella nevű dilis milliomos csaj, aki bármit megtehetne az ég egyadta világon, de az a zseniális terve támad, hogy a volt barátnőjét, akivel félrekúrt a pasija, és még tartozik is neki egy csomó pénzzel nem az adósok börtönébe küldi, hanem elhozatja egy Juan nevű pasassal, és kutyacuccba öltözteti, majd megkorbácsoltatja annak szolgájával. A szolga azonban egy pinanyaló kis rémség, úgyhogy amikor csak lehet, a Kitty névre keresztelt volt úrnőjét hol szexuálja, hogy korbácsolja, mert annyira viharos az érzelemvilága.
Három napig kúrnak egy közös gruppenban, majd Isabella magához tér, és rájön, hogy egy igazi álompasit is felfogadott ám magához még pár napja. Egy jól körülhatárolható pasit… tudod Rodirigo vagy Roberto… olyan magasalacsony, nőiesen férfias, kisnagy farokkal. Úgyhogy az Isabella úrnő nem rest ezzel a szexállattal félrevonulni, akiről kiderül, hogy az a szuperképessége, hogy egymás után ötször is feláll neki, és nem is kell közte szünetet tartania. Itt az írónak lehetősége lett volna egy jó szexjelenetet írni, amitől talán még fel is izgult volna az olvasó… de ehhez egy másik író kellett volna, tud értelmesen fogalmazni, és nem használja a HÚSHUSÁNG, a FARKINCA és a KÉJLŐCS szavakat
No mindegy… szóval Rodrigóval jót szexelnek… olyan jót, hogy Isabella rájön, ő valójában nem is domina, és semmi öröme nincs ebben, mert ő valójában gondoskodó és szerető asszony, aki készségesen ápolgatja úrdonsült pasija gyulladtra használt szerszámát hideg vizes borogatással. Közben epikus és váratlan fordulatok történnek! Kiderül, hogy Phil áruló, és szövetkezik Kittyvel, hogy majd jól ellátják Isabella baját! De csak hogy érezd, az író egy zseni, dupla csavar van a sztoriban! Ugyanis…
*dobpergés*
Juan, a hű szolga is áruló, aki gonosz martalóc haverjaival szeretne részt venni az epikus szexcsatákban, amik ezen a kies vidéken zajlanak!
Szóval ez a mocsadék Juan csak azt szeretné, hogy vérvörös, krampuszként előugró húshusángját jól bevághassa a drága Isabellának. De feltűnik neki, hogy Isabella elcsábult, Rodrigo az ő szerelme és imádottja! Ezért amíg Phil elcsalja Isabellát, addig Juan és a haverjai megpróbálják megtalálni és megölni Rodrigót, aki jól elbújik, és még arra is van ideje, hogy egy zöld színű tütüt is magára rángasson! Igazi szuperhős!
Ezek az aljadékok annyira elszántak, hogy kemény két perc után fel is adják a keresést, és inkább megindulnak a fasztudjamilyen HACIENDA felé, ahol épp Isabella tartózkodik… Rodrigo, a mexikói Bruce Willis azonban egy szál tütüben felkapaszkodik a kocsi tetejére, és ez senkinek nem tűnik fel!
Megérkezvén sokkoló látvány fogadja a tütüs fenegyereket: három csaj pucéran áll egy hintó elé kötözve, miközben egyetlen és imádott szerelmét a Kutya-Kitty fenyegeti korbácsolással… eszébe jut, hogy megmenti szerelmét… de csak azután, hogy majdnem kiveri magának, hiszen ennyi meztelen nőt még sosem látott egyszerre, úgyhogy ez tűnik logikusnak!
De nem is csűröm-csavarom tovább, nehogy elájulj az izgalomtól… epikus csatajelenetben elintézik egymást a gonoszok, miközben Rodrigo gond nélkül kiszabadul Isabellával, és azt hinnéd, hogy jön a naplemente meg kézfogás és szerelmetes csók.
De nem!
Mert hát ez egy erotikus-akcióregény.
Úgyhogy sivatag, vadászgépes üldözés, és helikopterben orális szex a főhős jutalma!”
Azt hiszem, ezek után nem is kell semmit sem mondanom a cselekményről, egy kész vicc az egész. Nem is lényeg, és követni is csak nagyon nehezen lehet, mert olyan mondatok vannak benne, hogy belekavarodom. Az csak egy dolog, hogy olyan hosszúak, hogy mire a mondat végére érek, elfelejtem az elejét, de olyan kacifántosan van megfogalmazva, tele túlcsavart szavakkal, hogy teljesen belezavarodom már az ötödik szónál. Arról nem is beszélve, hogy sokszor nincs is értelme az egésznek. Tessék, itt van a „könyv” első két mondata. Aki nekem ezt lefordítja érthető nyelvre, az nyerhet tőlem egy üveg nyuszika üdítőitalt.
„A Mostardas farm végtelennek tetsző fennsík közepén, nem éppen társtalanul terül el. A hegyek övezte fennsík azonban hatalmas kiterjedésű, a délen és északon farkasfogszerűen, keleten és nyugaton pedig szinte függőleges falként meredező hegyláncok a távolság, miatt olyan ritkán, s akkor is csak vihar után látszanak, hogy a Mostardasról bízvást elmondható: magányosan húzódik meg a füves-sivatagos Mexikó északi részén.”
Aztán az egész egy szappanopera. Mexikóban járunk, tehát mindenkinek kötelezően három- vagy többtagú, megjegyezhetetlen neve van. Az „író” próbált cselekményt beletenni és addig csavarta, amíg teljesen értelmetlen lett az egész. Nolannek gondolta magát, és azt hitte, majd jól meglepődünk, de ahhoz egy értékelhető történet kellett volna. Szerintem akkor se lepődtem volna meg, ha Juanról kiderül, hogy két farka van. Sőt, igazából az akár érdekessé is tehette volna a sztorit.
És a leírások… Isabella általában két oldalon keresztül szokott öltözködni, napjában legalább háromszor, minden egyes ruhadarabját megcsodáljuk, általában hosszú mondatokban elemzi az író hogyan is néz ki magában, Isabella hogyan veszi fel, majd miután felvette, hogyan néz ki rajta. Általában idiótán és cseppet sem szexin, csak ezzel ő nincs tisztában.
Na meg a szexjelenetek, úristen. Hát már az izgatóbb, ha annyit írok, hogy „a férfi behelyezte a péniszét a nő vaginájába”. De tényleg. Ilyen borzasztó szóvirágokat még sehol nem olvastam.
A karakterekről meg már szót sem ejtek, mert olyanok nincsenek is. Szereplők vannak, akik teljesen random cselekednek némi mondvacsinált motivációval. Tudom, hogy pornó, de attól még hogy pornó, nem kell feltétlen rossznak lennie. Lehet jót is írni.
Szóval ez egy borzalmas könyv, senkinek sem ajánlom, de tényleg. Viszont ez már abba a kategóriába tartozik, ami annyira rossz, hogy az már vicces. Tényleg sokat lehet rajta röhögni, főleg, ha nem egyedül olvassátok, de azért nem tesz jót az egészségnek. Csak azért nem a legrosszabb könyv, amit valaha olvastam, mert a Londinium hercegét nem tudta alulmúlni.
Kedvenc karakter: -
Ami legjobban tetszett: a kibogozhatatlan mondatok, az oldalakon keresztül leírt öltözködés vagy a furábbnál furább nevek a nemi szervekre és a spermára? nem tudok dönteni
Ami nem tetszett:
Értékelés: 0,5/5
Most pedig jöjjön néhány idézet (szó szerint a könyvből véve, egy vesszőt sem változtattam rajtuk), némi kommentárral a részemről, csak hogy átéljétek.
„Az ajtó kivágódik, hollófekete hajú, izzó tekintetű fiatal nő jelenik meg az oszlopos, az egykori hódítók stílusában megépített ház emeleti teraszán. Megáll, mozdulatlan arccal, mindamellett ideges türelmetlenséggel néz a messzeségbe. Isabella Capellina, a hacienda tulajdonosa, megszámlálhatatlan észak-amerikai és európai ipari érdekeltség csendestársa, másoknak részvényese, nos Isabella Capellina pontosan az a szép nő, amilyennek a spanyol szépségeket leírják és elképzelik. Arca ideges, bőre szokatlanul világos, áttetsző-hamvas, mint némely Goya portrék asszonyainak arcbőre, hosszúkás keze hosszú ujjakban folytatódik. Jobbja, mint valami kardmarkolaton, egy korbács nyelén nyugszik. A korbácsszíj az övére van erősítve, onnan lóg le feszes fekete nadrágja mellett, szinte a bokájáig.”
Ő a főszereplőnk. Hát nem elbűvölő?
„Mint sok spanyolnak, neki is hosszú, cifra neve van, de akik ismerik, egyszerűen csak Juannak hívják. Rajongásig szerette gazdáját, Isabella apját, s ezt a szeretetet vitte át a lányra, hozzácsapva a már létezőhöz. De bárhogy kerülgetjük is, nem holmi atyai, idős férfiúi szeretetről van szó a tornácon álló ifjú hölgy iránt, hanem nagyon is férfias szerelemről. Ebben csak egyetlen szépséghiba van: Juan szerelme Isabella Capellina iránt reménytelenül viszonzatlan.”
Gyanítom, az író nem sokat beszél spanyolul, és nem volt kedve több nevet kitalálni. Szegény Juan. És még a szerelme is viszonzatlan.
„Így esett a választása végül a tűzpiros, feszes ingnadrágra, melyet láb közt kellett összekapcsolni három rubinfényű patentkapoccsal. Az ingnadrág voltaképpen egybeszabott fürdőruhának volt mondható, s az is lett volna, ha a szabásában, kivágásaiban nincsen valami, ami miatt nyilvánosan, közönséges körülmények közt fölvehetetlen lett volna. Felfele haladó vágása éppen csak hogy eltakarta mellbimbóját, de értelemszerűen szabadon hagyta dús kerek, minden mozdulattal oldalt kibújni igyekvő, mindamellett a dressz fogságában maradó mellét. A hátsó rész befedte a fenekét teljes gömbölyűségében, ezzel szemben pusztán egyetlen pipacspiros vonal vezetett át a fanszőrzetén, mintegy kétfelé fésülve azt. Az ingnadrág jól összefogta a feneket, s elöl, kiszélesedvén, a hasat; de lágy ringatózást engedett a melleknek.”
Mi a fene az az ingnadrág? És minek hordana bárki is ilyet? És miért gondolná bárki is, hogy ez szexi?
„A fiatalember, szinte még gyerek, élénk, szárnyas léptekkel sietett át a téren, s megállt a tornác lépcsőjénél.
– Nevem Rodrigo, don Philiberto de Sylva küldött – mondta, s széles mozdulattal lekanyarította fejéről a fekete sombrerót.”
Majd fogott egy üveg tequilát, leült egy kaktusz árnyékába, és meghúzta az üveget, mi? Ennél több sztereotíp dolgot nem tudott volna egy mondatba belesűríteni? És mi az, hogy szárnyas léptekkel? Én valahogy így képzelem el.
„Hangja újra gordonkázott:”
Én meg szeretném, ha a fülem meg megtanulna hegedülni
„De a gomb ezúttal nem pattant szét, a nő ujja folytatta útját lefelé, szökdécselve az inggombokon, átugorva a széles bőröv csatját, le egészen a nadrágot már-már kiszakadással fenyegető férfifütykösig.”
Férfifütykös? Van másmilyen is? Megnéznék egy nőifütyköst is. Csak kíváncsi vagyok.
„Te, Catalina Fuentes nem csupán rabszolganőm leszel itten, aki teljesíti minden elképzelhető kívánságomat, s akit, ha engedetlenségen kapok, egyszerűen a szolgákkal korbácsoltatok meg, meztelenül…!”
Na jó, de ki lesz meztelen? Ez a mondatból nem igazán derül ki.
„– Már késő… késő… Ugyan, mit tehetnél, amivel ezt a szégyent, ezt az iszonyú gyalázatot lemoshatnád… Ki tudja, milyen voltam alvás közben, honnan tudhatnánk…
– Gyönyörű, fenséges, szebb a napnál, a csillagoknál – hadarja szinte már összefüggéstelenül Rodrigo –, szebb, mint a legszebb… legszebb...
Isabella gúnyosan nézi áldozatát, arca változatlanul szomorú.
– …mint a legszebb csipkefőkötő!”
De romantikus. Bárcsak nekem is mondana valaki ilyen szépeket. Én meg közben nézhetnék rá gúnyos-szomorúan.
„Istenem, micsoda mennyei szag árad ebből a fiúból: verejték, istállószag, lovak csípős húgyszaga, a durva szappanszag…”
Én is imádom a húgyszagot. Bár nekem a kedvencem a trágya, órákig el tudnám szagolni. Kár, hogy ilyen illatú parfümöket nem árulnak, sikere lenne.
„Rodrigo fél lábon, előbb a jobbon, majd a balon egyensúlyoz, s kifűzi elrongyolódott, bokára feszülő cipőjét. Micsoda büdös rongy! Ezt gondolja Isabella a harisnyák láttán, s aztán azt, hogy a fiúnak eszébe sem jut, hogy harisnyája éktelen bűzt áraszthat. Isabella ráparancsol, hogy húzza le a harisnyát, dobja távolabb, s aztán kissé csodálkozva, tán csalódottan veszi tudomásul, hogy bár a harisnya rongyos, lyukas, foszlott, ugyanakkor teljesen tiszta, a fiú aznap vehette föl kimosva.”
Pedig mennyivel szexibb lenne, ha összefosta volna. Sőt, mivel hősnőnk ennyire szereti a húgyszagot, bele is kellett volna pisilnie.
„Aztán a kis nadrág a fiatalember bokájára hull le. Isabella Rodrigo válla fölött, kissé oldalról néz le. A kötelékeitől végképp megszabadult húsdorong úgy remeg, himbálódzik, mint megpendített rókafark fűrész lapja… S ennek a fűrészlapnak, ha nincsenek is fogai, harapni azt tud!”
Itt feladtam, ezt már meg sem próbáltam értelmezni.
„a fiú önkéntelenül követi, előremeredő farka karmesteri pálcaként üti ki a lépéseik andante ma non troppo ütemét.”
Ez csak annyira jó volt, hogy nem hagyhattam ki.
„Isabella egy könyvet dönt el a bibliotékán”
Átnevezem a blogomat…
„Aztán Isabella belezúdult a fölmeredő férfiba, s ettől a kékbugyis segg kikerekedett, kamaszlányosból asszonyossá változott át…”
Fölmeredő férfi? Belezúdult? Valaki lerajzolná ezt nekem?
„de most, miközben nagyokat nyög, eszébe jut a szép Isabella, s a sorsa, amit a gaz Juan és cinkosai szántak neki. Végül is asszonysors, gondolja bölcsen; de aztán az ágyékába nyilalló kínnal együtt belenyilall a féltékenység is!”
Íme a helyzet: Juan és cinkosai elrabolták a szép Isabellát, mert jól meg akarják kúrni, mert gonoszok, és a gonoszok ezt csinálják. Rodrigo meg persze utána megy, hogy kiszabadítsa, de nem esik kétségbe annyira, mert hát végül is, az asszonyoknak úgyis ez a sorsa. MIVAN?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése