Bibliotheca Fummie: Amy Tintera: Lázadók hajnala (Reboot 1.)

A Maxim Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelenik Amy Tintera Reboot című regénye, a Reboot sorozat első része. Ennek örömére a Blogturné Klub nyolc bloggere bemutatja 178-as Wren, a leghalálosabb újjáélesztett, és a reménytelennek tűnő, emberi érzésekkel küzdő 22-es Callum történetét. Ha velünk tartotok, végigkövethetitek kiképzéseiket, és megtudhatjátok, milyen veszélyekkel jár a kettejük közt kialakuló kapcsolat.

2016. április 8-tól minden másnap egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok. Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a könyvről és szereplőiről, de ahogyan az lenni szokott, nyerhettek is!

Kiadó: Maxim

Oldalszám: 360 oldal

Fordító: Ipacs Tibor

Molyos adatlap

Wren Connolly különleges lány. Öt évvel ezelőtt újjászületett. Szó szerint. Százhetvennyolc perc telt el, míg visszatért az élők közé. Erősebb lett, gyorsabb, és képes volt meggyógyítani önmagát – de valami mégis megváltozott... Úgy tűnik, nem ő az egyetlen, aki legyőzte a halált. Harcossá képezték, így ő lett az egyik legveszélyesebb az újjáélesztettek között. Egy nap rábízzák egy újonc, Callum Huszonkettes kiképzését. A fiúnak túl lassúak a reflexei, állandóan kérdezősködik, és folyamatos jókedvével kiborítja Wrent. Ám ahogy egyre több időt töltenek együtt, a lányban rég elfelejtett érzések ébrednek, és Callum közelsége teljesen rabul ejti őt. Lassan kezd minden megváltozni. És miközben Wren megismeri a szerelmet, rádöbben, hogy az élet, amit eddig élt, hazugság.

Egy nap, amikor Callum nem hajlandó végrehajtani a kapott parancsot, Wren még egy utolsó lehetőséget kap arra, hogy rávegye az engedelmességre. Ha nem jár sikerrel, nemcsak a fiú kerül veszélybe, hanem őt is elpusztítják. A lánynak mindent kockára kell tennie, hogy megmentse Callumot. Ezzel elindul a küzdelem az életért és a szabadságért.

Az első gondolatom a „Miért?” volt, miután befejeztem a könyvet. Na jó, igazából már a könyv felétől ez motoszkált bennem. És ugyan tudom, hogy miért, de MIÉRT?

Wren 178 perc után tért vissza az életbe. Ő a legkeményebb újjáélesztett a városban, nincsenek érzelmei, ő a tökéletes katona. És én szerettem. Imádtam a hideg kiszámíthatóságát, imádtam, hogy nem törődik senkivel, csak teszi, amit tennie kell, és imádtam, hogy nem érdekli, kinek okoz fájdalmat ezzel. Nagyon kemény hősnő, a YA műfajban talán az egyik legkeményebb, akivel eddig találkoztam, és ez jól meg is van magyarázva. Az alatt a három óra alatt, amíg halott volt minden emberség kiveszett belőle. Ő nem azért erős, mert ezzel valamit el akar nyomni magában, nem azért erős, mert olyanok voltak az életkörülményei (bár azért az is közrejátszott), egyszerűen csak azért, mert így hatott rá a vírus és a halál. Ez nagyon jól működik.

Callum 22 percig volt halott, szinte még ember. De úgy viselkedik, mint egy kiskutya. Ő az, aki változást hoz Wren életébe, és szerintem öngyilkos hajlamai vannak. Nem foghatom arra, hogy bátor, szerintem egyszerűen csak hülye. Meglátja a csajt, és valami érthetetlen oknál fogva a megszállottja lesz. Ezek után pedig a szabályokat nem betartva minél veszélyesebb helyzetekbe keveri magát. Értem én, hogy új neki ez az egész helyzet, de azért felfoghatná, hogy rohadtul nem fognak hezitálni, és egy pillanat alatt kinyírják. Komolyan, mintha ez a srác fel sem fogná, hogy veszélyben van, hanem mintha valami bulihelyre került volna a feltámadása után. Megtagadja a parancsot a felettesétől, és tudom, hogy ölni rossz, főleg ha az eddig életed csupa móka és kacagás volt, de ha nem akarsz meghalni, tedd, amit mondanak neked, és kussolj.

A történet nagyon bátor, habár annyiféle könyvvel találkoztam már, hogy az egyedit már nem igazán merném ráaggatni. De tény, hogy merész témával rukkolt elő az írónő. Azonban semmi köze a zombikhoz. Igen, az újjászületettek meghaltak, aztán visszatértek az életbe, de nem élőhalottak, nem akarnak agyakat enni (normális esetben), nem támadnak meg minden élő dolgot, és nem csak ösztönből cselekednek. Az viszont tény, hogy minél később tér valaki vissza, annál kevésbé emberi. A 120 perc felettiek másképp érzékelnek mindent. Wren azt állítja, neki nincsenek is érzései, és az elején még így is cselekszik.

Aztán jön Callum. Callum mindent megkérdőjelez, mindenre felszólal, és olyan idegesítően mosolyog mindig, hogy az embernek kedve lenne a szájába lépni. Egy acélbetétes bakanccsal. Aztán még átmasírozni a fején néhányszor. Wren pedig elkezd érezni. Ó igen, és itt kezdődnek a problémáim. Nagyjából a könyv felénél.

Maga a rejtély jól működik, érdekes, fenntartja a figyelmem, és egy jó okot ad arra, hogy a bent lévő újjászületettek meg akarjanak szökni vagy fel akarjanak lépni a vezetés ellen. Persze jön a szokásos nyomozás és találgatás, hogy vajon mit csinálhatnak és mi ezzel a céljuk, stb.

De aztán az egész elkezd egyre nyálasabbá válni. Ahogy Wrenben előtörnek az érzések, annál több nyál kerül az oldalak közé, és nem értem, miért. Persze kell egy jó indok, hogy arra haladjon a cselekmény, amerre az írónő vezetni akarja, de miért kell ehhez átmenni teljesen hormonzavaros tinibe? Miért kell minden egyes történetbe beleszuszakolni egy szerelmi szálat? Attól még, hogy YA nem feltétlenül kell bele romantika. Tudom, hogy mostanában ez a menő, meg erre buknak az olvasók, de nekem már herótom van ettől. Azért is érdekelt ennyire a sztori, mert olyan jónak tűnt, és az elején még nagyon tetszett, de a felénél átment az egész lejtmenetbe.

A cselekmény alapvetően izgalmas, a világ iszonyú jól van kitalálva, a főszereplőt az idő nagy részében szerettem, csak ne lenne benne romantikus szál.

Megtetszett? Rendeld meg!

Kedvenc karakter: Wren

Ami legjobban tetszett: a világ és az alapsztori

Ami nem tetszett: a romantikus szál

Értékelés: 3/5

Nyereményjáték

A történetben minden újjáélesztett a rebootolásukig eltelt percek száma alapján egy számmal illetnek, mely egyben az új nevük is. Így mostani játékunk során olyan filmes és könyves karaktereket keresünk, akiknek a neve vagy beceneve egy számjegy.

A feladatotok tehát egyszerű: az állomásokon látható képek alapján ki kell találnotok, kit hogyan hívnak, majd a megoldást beírni a rafflecopter megfelelő sorába. Az azonban fontos, hogy az illető számmal, római számmal vagy betűvel írja a nevét (nem mindegy, hogy Huszonötös vagy XXV, netán 25).

Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újat sorsolunk.