Rainbow Rowell: Eleanor és Park


A Scolar Kiadó jelenteti meg október 9-én Rainbow Rowell: Eleanor és Park című könyvét, mely a külföldi debütálása óta eltelt másfél év alatt számos díjat besöpört, többek között első lett a Goodreads 2013-as szavazásán a Young Adult Fiction kategóriában, ugyanezt elérte az Amazon éves összesítésén is. Fiatalok százezreinek lett a kedvence ez a történet, melyet most 12 állomáson keresztül mutatunk be a blogturné keretein belül. Érdemes követni a turnét, a játék könnyű lesz, megnyerhetitek a Scolar Kiadó által felajánlott  három nyereménykönyv egyikét!

Kiadó: Scolar
Oldalszám: 320 oldal
Fordító: Simonyi Ágnes

Park Sheridan tökéletesen kigondolta. Ha senki sem látja, senki sem fogja zavarni. Ha láthatatlanná tud válni, mindenki békén hagyja majd. Eleanor Douglas akkor sem lenne képes eltűnni, ha megpróbálná. Minden túl sok rajta őrült vörös haja, fantasztikus ruhái, a szokatlan bolondságok, amik elhagyják a száját. Mikor Eleanor feltűnik Park iskolabuszán, a fiú nem tudja eldönteni, hogy bátor-e, vagy öngyilkos típus. De nem tudja kiverni a fejéből. Két rossz csillagzat alatt született fiatal története, akik elég okosak ahhoz, hogy tudják, az első szerelem szinte sohasem tart soká, de elég bátrak és elszántak ahhoz, hogy mégis megpróbálják.

Én nem fogok hitegetni senkit, ez bizony egy sablonos romantikus könyv, pont ugyanolyan, mint az összes többi hasonló, ami ebben a műfajban született. Na jó, talán 90%-ban ugyanolyan, viszont azt a maradék 10%-ot imádtam benne. Meg a többi részét is. Igen, tudom, gáz vagyok, meg menthetetlenül romantikus (én, hahaha, nem ismertek még engem, ha ezt gondoljátok), de ez a könyv nagyon jó, annak ellenére, hogy klisés.
Annyira realisztikus, hogy számomra ez még csak a csöpögés szintjét se érte el. Egy mondat erejéig sem éreztem azt, hogy ez hiteltelen vagy gusztustalan lenne, egyszerűen csak olvastam, és élveztem a történetet. Minden egyes mondatát. Nem tartott sokáig, de amikor olvastam, akkor olvastam a buszon, menet közben, az ebédszünetemben. És folyton néznem kellett az órát, hogy ki ne fussak az időből, mert annyira bele tudtam magam élni, hogy amikor felnéztem, csodálkozva vettem észre, hogy jé, még mindig a munkahelyemen vagyok. Eléggé olvasatja magát, mint az ilyen történetek általában, és természetesen két napon belül el is fogynak, de egyik romantikus olvasmányomat sem éreztem még ennyire valóságosnak.

Amiben nem sablonos, az mind nagyon jó benne. 1986-ban járunk, és remekül lett kiválasztva az évszám. A hangulatból nagyon átjön a nyolcvanas évek, Park képregényeket olvas, amitől előjött belőlem a kislányos rajongás, a zenék kiválasztása meg egyszerűen fenomenális. Persze azért nem mindig voltam tisztában vele, hogy mikor is vagyunk most, de az olyan apróságok, mint a magnókazetta és a korabeli punk/rock dalok emlegetése újra és újra eszembe jutatta, ez még nem a XXI. század.
Eleanor nem tökéletes. Persze senki sem az, de vele kapcsolatban nem éreztem azt, hogy azzá akarják tenni. Eleanor egy kissé duci lány, akinek otthon is problémái vannak, ezért visszahúzódó, mégis olyan ruhákban jár, mintha ki akarna tűnni a tömegből. Őt azért szerettem, ahogy a dolgokhoz hozzáállt. Meg tudtam érteni, hogy érez, mert valahogy én is így vagyok a világgal. Volt egy megjegyzése a Rómeó és Júliával kapcsolatban még a könyv elején, és akkor már tudtam, hogy mi jóban leszünk. Park félig koreai, az alacsony termete és a fura szeme pedig nem teszi a lányok kedvencévé. Nem a szerelmi szálat szerettem ebben a könyvben, hanem Eleanor és Park kapcsolatának természetét. Ahogy lassan megismerkednek egymással, és végül szerelmesek lesznek. Ahogy fokozatosan változnak ők és az egymáshoz való viszonyuk. Tudom, hogy ezt már írtam, de annyira életszerűnek éreztem az egészet, hogy teljesen bele tudtam merülni, aztán már csak azt vettem észre, hogy elmúlt éjfél.

Nagyon érdekesnek találtam Eleanor problémáját, sajnos sokan vannak hozzá hasonló helyzetben még most is, és kicsit sajnálom, hogy a könyv végén erről nem kaptunk több infót. Parkot pedig imádtam, a kicsit lányos megjelenésével, a védelmező ösztönével, és azokkal a tipikus kamaszfiús reakcióival. Csak egy hajszál híja volt, hogy felkerüljön a kedvenc karaktereim listájára, de azért odáig mégsem sikerült feltornásznia magát.
A vége tetszett a legjobban, és anélkül, hogy spoilereznék, örülök, hogy ebbe az irányba terelte a cselekményt az írónő, viszont a lezáráson kiakadtam, már ha lehet ez lezárásnak hívni. Mostanában több olyan egyrészes könyvet is olvastam, aminek gyakorlatilag függővége van. Értem én, írói szempontból miért jó így lezárni, és olvasói szempontból is valamennyire praktikus, de annyira rossz tud ez így lenni számomra. Valamiért divat lett ez mostanában az írók körében, le van zárva, de mégse. Arról nem is beszélve, hogy az utolsó kb. 20-30 oldalt végigbőgtem, és akkor még csak egy rendes befejezést sem kapok. Ez igazságtalanság!
Mindenesetre a könyv nagyon tetszett. Nem azt mondom, hogy ez volt életem legjobb romantikus könyve, de ha csak egy romantikus YA-t olvastok el, legyen ez az.


Kedvenc karakter: Park
Ami legjobban tetszett: a kor, a képregények, a zene, a kapcsolatuk alakulása
Ami nem tetszett: a függővég
Értékelés: 4,5/5

Képregények a könyvben

A nyolcvanas években, még az internet kora előtt a fiatalok vagy tv-t néztek, vagy képregényeket olvastak, hogy valamivel elfoglalják magukat. Park inkább az utóbbi kategóriát választja, és mivel Eleanor is érdeklődőnek tűnik, rendszeresen kölcsönad neki egy adag újságot, tulajdonképpen ez az első dolog, ami összeköti őket. Többfélét is olvas, nem csak a legnépszerűbbeket. Persze itt van az X-men, ami az egyik kedvencem (noha én képregények terén nem vagyok túl tájékozott, csak a képregény-filmeket szoktam megnézni). Ez a Marvel tulajdonában van, és egy csapat mutáns küzd meg egymással benne. Gondolom elég csak Magnetót vagy Rozsomákot említeni, és máris mindenki maga elé tudja képzelni a karaktert. Együtt olvasták a buszon a Watchment, amiből súlyosan hiányos a tudásom, aztán emlegetnek itt még Romot, amiről még csak nem is hallottam, de valamiféle cyborg van benne. A Mocsárlény szintén eléggé ismeretlen mindenki számára, a nevéből adódóan könnyen ki lehet találni, milyen főszereplőről van szó. Batmanről is beszélnek, ami Eleanor szerint rémesen unalmas, és ezt nem tudom megérteni, mert Batman a DC-univerzum valaha volt legjobb szuperhőse. Ezek a képregények kerülnek szóba, de ha már Marvel, biztos vagyok benne, hogy Park ki nem hagyta volna a Bosszúállókat.

Nyereményjáték

A regényben sokat szerepel az X-MEN képregény, a nyereményjátékunk is ehhez kapcsolódik. Minden állomáson a játék leírása alatt/mellett találtok egy-egy szereplőt. Fel kell ismernetek a kép alapján a karaktert és beírnotok a  Rafflecopter doboz megfelelő  sorába. Magyar és angol neveket is elfogadunk.  Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A sorsolás után e-mailt kapnak a nyertesek, akiknek 72 órájuk van emailben válaszolni, ennek hiányában új nyertest sorsolunk.



a Rafflecopter giveaway


A turné további állomásai:
09.26. CBooks
09.28. Bibliotheca Fummie
10.04. Media Addict
10.06. Dreamworld

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése